A község rövid története

2011.04.06.

 

A KÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE

 

A RÉGI IDŐKBŐL

 

Petőfiszállás címere  Petőfiszállás /Ferencszállás/ legrégibb történetéről meglehetősen keveset tudunk, de a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum több bronzkori edényt és szerszámot gyűjtött erről a területről. Az ásatások során több vaskori leletet is találtak, illetve fény derült arra is, hogy a szarmata területek határán itt húzódott a Csörsz árok .
  A pogány világ után, mint azt az 1875-ben végzett ásatások tanúsítják itt is elterjedt a kereszténység, mert István korabeli templom nyomaira bukkantak .
   IV. Béla idejében erre a területre is kunok költöztek, akik ekkor még nemzetiségi szervezetben éltek. Ferencszállás ebben az időben a hét kun puszta egyike volt. Ebből az időből eredhet a Ferencszállás név . A 1990-es évek végén végzett ásatások leleteiből a régészek feltételezik, hogy ezen a területen volt (a templom mögötti részen) a felvonulási vonaluk . Ennek egyik bizonyítéka a sok „kun” település is: Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa.
   Az 1559. évi budai szandzsák összeírásában ismét jelen van Ferecszállás. Ekkor Kancsor ill Karancsor faluként emlegetik ezt a területet, amely dervis Bin Abdullah tímár birtoka volt. A
Szent Vendel a pásztorok védőszentjejövedelem a defter szerint 4256 akcse. Ebben az összeírásban 24 fő szerepel. A török hódoltság alatt a kecskemétiek bérlete volt, mint a többi jász-kun puszta is . A pusztán állattartás folyt. Ebben az időszakban történt, hogy a török elől menekülők a templomhoz közeli kis forráshoz rejtették az oltáriszentséget. Ezután a pusztabeliek ide jártak imádkozni.
   1690-ben a kecskemétiek Sőtér István vicekepitánytól kérik a pusztát 9 másik pusztával együtt. A Kapitány engedve a kérésnek engedélyezi a bérletet. 1689-ben Kecskemét 8 ezüsttallérért béreli a ferencszállási pusztát.
   A Jászkunságot fegyverjog címén 1699-ben Kollonich érsek javaslatára 500.000 rénes forintért felajánlják a Német Lovagrendnek, hogy ezzel is enyhítsék az udvari kamara pénzügyi gondjait. A lovagrend zálogbirtoként kapja a területet. A császári rendelkezés szigorúan jobbágysorba süllyesztette a Jászkunság szabad rétegeit, megszüntetve ezzel autonóm jogaikat. A jászkunok többször is tiltakoznak a császári udvarnál, de hiába. 1702. június 1-jétől a Német Lovagrend birtokjoga érvénybe lépett. 1702-ben Ferencszállás puszta értékét 3956 Ft-ra tették.
   A jogaiktól megfosztott jászok és kunok csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. Az 1712-es országgyűlésen megfogalmazták: „A Jászkunság elidegeníthetetlen, lakosai visszahelyezendők szabadságukba, kiváltságos helyzetükbe.” 1713-ban újra Kecskemét bérli a pusztát.
   1745-ben a redempcio /a föld pénzen való megváltása/ idején Félegyháza 7000 forintért váltotta meg a területet. A redempcióra Mária Terézia adománylevele alapján került sor. A terület részben közlegelő, részben a lakosok között fölosztott fö
ld . Ily módon Ferencszállás 1745-től 1952-ig Kiskunfélegyházához tartozott. Ez a térség évente több, mint 5000 marhát hajtott a Bécsi vásárra.
   1791-ben egy nyáját őrző pásztor nagy fényességet látott a forrásnál. A fénysugárból az áldást osztó Szűz Mária alakja bontakozott ki. A hír gyorsan terjedt a pusztán, s egyre többen egyre nagyobb tömegekben zarándokoltak a forráshoz.

  A zaránSzent Kútdokok keresztül jártak egy gazda vetésén, aki mérgében betömette a forrást, amely azonban még nagyobb erővel tört föl. Az események hatására még több látogató érkezik, annak ellenére, hogy az egyház kezdetben betiltotta a körmeneteket. Végül 1863-ban engedélyezik a zarándoklatokat . Innen ered kegyhelyünk –a Szentkút- története. Mind a mai napig nagyon sok ember látogat el ide, Szentkútra, hogy kifejezze Mária iránti szeretetét, hogy elmondhassa kéréseit, fájdalmait, hogy megnyugvást keressen a Szent Szűz oltalmában. Főbúcsúnk pünkösdkor van.
   Az 1848/49-es szabadságharcból nincsenek ferencszállási adatok, de Félegyháza lelkes „negyvennyolcas” város.
   1854-ben bekapcsolják Ferencszállást a vasúthálózatba . A Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye millenniumi monográfiája szerint Ferencszálláson a lakosság nagyobb része földművelő, sokan a tanyai gazdálkodást űzik. A vasútállomás épülete helyi védelem alatt áll.
Skapuláré Kápolna   A század vége felé 1875-ben kápolnát építenek, fölújítják a templomot, 1875. A Skapuláré kápolnát a millennium tiszteletére adják át, melyben Mária szobra található.
   Félegyháza határában ekkor nagy uradalmak nincsenek. Az 1900-as évek elején Endre Zsigmond a legnagyobb birtokkal rendelkező. A „Méltóságos Úr” földjén igen sok szegény cseléd és zsellér dolgozott. A Kiskunfélegyházi Szolgabíró nagy érdeme volt a térségben, hogy munkát adott az itt élőknek, emellett az Endre kúriában gyulladt ki először a tanyai sötétségben fellobbanó gázlámpa.
   1940-ben Pálos szerzeteseket telepítenek Ferecszállásra, ettől kezdve hívják a községet Pálosszentkútnak. / Sokan még ma is így hívják, így ismerik falunkat/. A templom környéki terület hivatalosan is visszakapta ezt a nevet.
   A II. világháború alatt sokan elmenekültek erről a területről. A német megszállást 1944 őszén szüntették meg a szovjet csapatok, de az orosz katonák jelenléte legalább olyan félelmet keltett az emberekben, mint korábban a németeké.
   1945-ben földet osztottak, majd megindult a termelőszövetkezetek megszervezése.
Pálosszentkút Kegyhely   1948-ban Mindszenty hercegprímás egy új templom alapkövét rakta le , amely azonban nem épült meg a politikai élet változásai miatt.
   A terület többször elnéptelenedett, először a bronzkorban, később a török megszállás idején, mégis idővel újraéledt. Ami az itt élők életét lényegesen befolyásolta az a föld és a mezőgazdaság szeretete, a tevékeny tenni akarás.
   A következő fontos dátum 1952. január 1. Ekkor lett Petőfiszállás önálló község, s így több, mint 50 éve viseli ezt a nevet. 2002-ben az évforduló tiszteletére ünnepséget rendeztünk. A nevet Mezősi Károly híres Petőfi-kutató javasolta ajánlotta a helyieknek. A névválasztást az indokolja, hogy a ferencszállási pusztán volt a Petrovics család bérelt legelője, kaszálója, melyet Félegyházától bérelt a mészárszék (Hattyú-ház- Kiskunfélegyháza) üzemeltetéséhez . A gyermek Petőfi Sándor valószínű itt ismerhette meg a széles rónaságot,
melyet oly sokszor megénekel verseiben.

„Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon”
( Petőfi Sándor)

  A község az önállósodás után fejlődésnek indul, kialakítják a belterületet. Megkezdődik a közművesítés, vízvezeték, villanyhálózat kiépítése.

 

A JELEN

 

  Petőfiszállás Bács-Kiskun megye egyik kis települése. Lakóinak száma 1581 fő. A település 7778 ha-on fekszik, melyből a belterület csak 74 ha-t tesz ki. A Duna-Tisza közén a legnagyobb tanyás település, a lakosság több, mint 70 %-a tanyán él.

  Megközelíthetőség: A község Kiskunfélegyháza és Szeged között helyezkedik el a Kiskunságban. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől 40 km-re délkeletre, Szegedtől 52 km-re északnyugatra fekszik. Az E75-ös főút, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa összekötőút, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa, a Szeged-Budapest vasútvonal halad keresztül a településen. Az M5 autópálya is kettészeli a települést. Jelenleg nem engedélyezett az autópályáról a lehajtás, pedig a lehajtó-kapukat elkészítették.
  
A település szerkezetére a sokszínűség jellemző.A belterület többutcás lakófalu, a külterület szórt tanyavilág. A faluközpont a Posta – Élelmiszerboltok – Takarékszövetkezet - Szolgáltatóház - a Játszótér - a fedett piaccsarnok által behatárolt rész. A belterület szélén helyezkedik el a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda, átellenben a Művelődési Ház – Általános Iskola – Tüzép. A belterülettől kb. 1,5 km-re van a templom, közelében a köztemető. A belterület közművesített, a külterületen pedig az egykori hegyközségek építészeti maradványai találhatóak. Vannak nagyszerűen korszerűsített tanyák, de régi épületek is. A tanyák egymástól távol helyezkednek el. A tanyák sűrűsége változó, de van, ahol az 1000 m-t is meghaladja. A falu központja néhol 10 km távolságra esik a távoli tanyáktól. Nyáron a szárazság miatt a homokon alig lehet közlekedni, télen és nagyobb esőzések esetén a sár akadályozza a közlekedést. Megmaradt az egykori szőlőhegyi dűlőutas külterületi szerkezet, kb. 180 km földút karbantartása igen jelentős terhet ró az önkormányzatra. Ma már a tanyákon vezetékes villanyellátás és a telefon biztosított, működik a postai szolgáltatás. Az elmúlt években a városokból is leköltöztek családok a jobb megélhetés reményében, de sajnos az a tapasztalatunk, hogy gyakran az önkormányzat segítségére szorulnak családjuk, gyermekeik ellátása érdekében.
    A belterület utcái 100%-ban portanítottak, vízhálózat kiépítettsége 80%-os. A gázszolgáltatás 1992 óta biztosított. UNIO-s ivóvíz ellátással rendelkezik településünk, a szennyvíz elvezetés kiépítése folyamatban van.

  A megélhetés biztosítására szinte minden háztartásban foglalkoznak   mezőgazdasági kistermeléssel. Főleg fóliás gazdálkodást folytatnak, vagy állattenyésztéssel (sertés, szarvasmarha, liba) próbálják megszerezni sokszor napi 14-16 órai kemény munkával a család eltartásához szükséges anyagiakat. A mezőgazdasági árak gyakori változásai, a kidolgozatlan támogatási rendszer, az értékesítési gondok bizonytalanságot okoznak a lakosság körében. A zöldség felvásárlás folyamatos, Gazdatej Szövetkezet, és a helyi Termelő és Értékesítési Szövetkezet tartja magát a piacon.
   A településünkön minimális a munkanélküliek száma, melyet tovább csökkentenek a széleskörű közfoglalkoztatási programok. Jelenleg a Komfort Style Kft. cipőüzem, a Kiss Torma Kft. és Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja a legtöbb embert. Mások vállalkozásból próbálják ellátni családjukat: fodrász, cukrászda, kiskereskedés. A lakossági ellátást a tartós fogyasztási cikkek, hentesáru, tercier ágazatba tartozó szolgáltatásokat zömében a körzetközpont Kiskunfélegyháza látja el. Magánvállalkozás révén van a falunkban TÜZÉP-telep, takarmánybolt, 3 vendéglátóegység, valamint számos ipari és szolgáltatói vállalkozások, telephelyek találhatók.
Folyamatosan települnek be vállalkozások, melyet 4 ha ipari terület beépítésével támogatott az önkormányzat. Jelenleg folyamatban lévő beruházások a tejfeldolgozó üzem, természetes alapanyagú gyógyászati termékek gyártása, forgalmazása.
Petőfiszállás autópálya szakaszán pihenőcsomóponttal rendelkezik, ahol jelenleg kettő benzinkút üzemel, melyet a tervezés alatt álló motel étterem fog bővíteni.

   Az oktatás nevelés feladatát a Petőfi Sándor Általános Iskola látja el, a tanulók létszáma jelenleg 113. Az óvodai ellátást 2 csoporttal működő óvoda biztosítja. Az óvodában jelenleg 61 gyermek jár. Az iskola tanulói szívesen és eredményesen vesznek részt versenyeken, bizonyítva a kisiskolák létjogosultságát és életképességét. Az elmúlt időszakban több sikeres pályázatot nyújtottak be, mely segítette az intézmény működését.

Kiemelt állami beruházásként intézménybővítés. Jelenleg pedig saját forrásból sportpályák, illetve öltözők kialakítása van folyamatban.

   A község önállóvá válásakor – 1952-ben – 7 iskola működött a tanyavilágban. Ezek az iskolák korábban az egyházhoz tartoztak, a felügyeleti jog és az ellenőrzés a városi egyházi testülethez tartozott. A tanulók csak alsó és felső tagozatra voltak osztva. Délelőtt és délután is folyt a tanítás. A külterületi iskolákban két- két nevelő tanított a Pálmonostori úti, a Szegedi úti, a Péteri-tói, Szentkúti (I. számú Iskola), a Csólyosi-úti Külső Iskola, a Homokosztályi és a Majsai úti Iskolánál. 1952-ben az Igazgatóság a legrégibb, a szentkúti iskolánál kezdte meg munkáját. Ekkor itt már csoportbontásban tanítottak: 1-2. osztály, 3-4. osztály, 5-6.osztály, 7-8. osztály. Egyre több lett a nevelő, megkezdődött a szakrendszerű oktatás. A hatalmas tanyavilágban az 1950-es években az iskolák tanulói létszáma összesen 650- 800 fő között mozgott.
   1973-től fokozatosan megszűntek a tanyasi iskolák, a tanulókat és az iskolákat fenti irányítással körzetesítették, s központi iskolába kellett járni. Jelenleg osztott 8 osztályos iskolaként egyetlen intézmény van.

    Az egészségügyi ellátás a helyi orvosi rendelőben történik  Itt rendel a   háziorvos és itt kapott helyet a védőnői szolgálat is. Az ügyeleti ellátás legközelebb Kiskunfélegyházán vehető igénybe, valamint a kórházi ellátás Kecskeméten.
  
Közszolgáltatási intézményünk a posta, amelynek épülete szintén a falu központjában helyezkedik el.
     
A pénzügyek intézésére is lehetőség van helyben a Fókusz Takarékszövetkezet által.
 
Szociális- és gyermekjóléti ellátás keretében végezzük a család- és gyermekjóléti szolgáltatást, a tanyagondnoki szolgáltatást, a szociális étkeztetést (jelenleg naponta 103 adag étel kerül kiosztásra) és a betegszállítást. Saját hatáskörben közétkeztetést, házi segítségnyújtást. A tanyagondnoki szolgálat beindítása évek óta nagy segítséget jelent a külterületen élő, egyedülálló és elesett emberek számára.

Petőfiszállás dinamikusan fejlődő település, egyre több család szeretne letelepedni, 2015-ben 8%-kal nőtt a lakosság száma. Petőfiszállás, Pálmonostora és Gátér területén is végez szociális- és gyermekjóléti szolgáltatást.
A település földrajzi helyzetéből adódóan – mivel a legnagyobb tanyás település a Duna-Tisza közén –, valamint a lakosság összetételének változása miatt szükséges a szociális ellátások bővítése.

 A településen élők biztonságáról a rendőrség a polgárőrséggel karöltve gondoskodik. Munkájukat nagyban segíti a tanyagondnoki hálózat munkatársainak személyes tapasztalata és az ők által nyújtott információk.

   A 2000-től alakultak és erősödtek meg a civilszerveződések: Szentkúti Nyugdíjas Klub, a Nagycsaládosok Petőfiszállási Egyesülete, Petőfiszállási Polgárőrség és a Sportegyesület. A 2001. év végén bejegyezték falunk alapítványát (Petőfiszállás Kultúrájáért és Egészségéért Közalapítvány), mely a művelődést, a helyi kulturális lehetőségek fejlesztését, az egészség megóvását, a sport támogatását tűzte ki célul. A szervezetek székhelye a művelődési ház, mely közösségi térként szolgál.
   Itt kapott helyet a Községi és Iskolai Könyvtár is, mely a kecskeméti Katona József Könyvtár intézményeként szolgálja a helyiek igényeit. A Könyvtárban és a Művelődési Házban eMagyarország pont működik.
   Közművelődés vonatkozásában a szervezett programok korlátozott számban és formákban érhetőek el. A közösségek szórakoztató és önszórakoztató tevékenységének köszönhetően rendszeresek a kulturális összejövetelek, bálok. Színház és mozi a településen nincs, legközelebb Kiskunfélegyházán vagy Kecskeméten érhető el.
   Az itt élő lakosság ragaszkodik hagyományaihoz úgy, hogy ápolja és gyakorolja mindennapi életében. Fellelhetőek az egykori kézműves foglalkozások gyakorlói - seprűkötés, kosárfonás stb.- a tanyasi önfenntartó életforma, a tanyai lét fenntartásának hagyományos házi praktikái – baromfitartás, disznóölés, lekvárfőzés, gyógynövények gyűjtése, stb.

   Jeles napok a falu életében a Szállási Napok, a Hagyományőrző Szüreti Felvonulás és Bál, a Család Napja, a Gyermeknap, a téli ünnepkörhöz kapcsolódva faluszintű Mikulásvárás és karácsonyi Betlehemes játék. A Szállási Napok rendezvénysorozat, amely immár tizenkettedik alkalommal fogja össze közös ünneplésre falu lakóit. A megrendezésre augusztus 20-a környékén kerül sor, részesei és egyben szervezői is a civil szervezetek, a helyi lakosok és a vállalkozók.


FALUNK NEVEZETESSÉGEI

 

     A Szentkúti Kegyhely, ahová egész éven át érkeznek kirándulók, zarándokok. Pünkösdkor és Kisboldoasszony napján (szeptember első hétvégéje) jönnek sokan a szentkúti Szűzanyához. A kegyhely ellátását a Magyar Pálos Rend végzi. A lakossággal összefogva gondozzák, építik a templomot és annak parkját, épületeit. 2005-ben megépült az új kolostor, mely elsősorban a novícius képzést szolgálja. A régi iskola épületében kapott helyet a Mária-múzeum is, mely a Mária tisztelet tárgyait gyűjtötte össze, és mutatja be. A Pálos atyák tevékenyen kiveszik a részüket a község kulturális életéből: segítenek a rendezvények lebonyolításában, az időseknek szervezett programok végrehajtásában, anyagi és lelki segítséget nyújtanak minden hozzájuk forduló embernek és szervezetnek.

  A Péteri-tó Petőfiszállás és Pálmonostora határában helyezkedik el, amely tájvédelmi terület. „Az E5-ös főútvonal mellett, Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, ahol Dong-ér csatorna keresztezi az utat, múltat idéző szikespuszta-maradványt találunk. Növényzettel borított vadvizes területek, szikes rétek és legelők különleges pusztai növény- és állatvilággal emlékeztetnek az egykori nagy kiterjedésű szikes pusztákra.
Az eredeti szikes tó természetes partvonalát felhasználva alakították ki a táj arculatát meghatározó, három egységből álló halastórendszer a homoki ligeterdős, szikes pusztai környezetben. A tavak vízutánpótlásukat már nem csak a lehulló csapadékból, hanem a átszelő Dong-ér csatornából is kapják. Jellegzetes sziki növénytársulásai a mocsári vegetáció, a sós rétek, a vakszikek, a szikfokok és a szikes puszták. Növénytani értékei a mocsári- és tengerparti kígyófű, az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a vízi lófark. A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. Mintegy 200 madárfaj fordul itt elő. A nádasok vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelye. A fészkelő fajok: széki lile, nagy goda, gulipán, feketenyakú vöcsök, vörösgém, kabasólyom, kék vércse mellett, az átvonuló madarak: vörösnyakú vöcsök, üstökös gém, üstökös réce, halász sas, fattyú szerkó, lócsér talál itt pihenő – táplálkozó helyet. A Péteri-tói madárrezervátum területén több gémfaj is él, közülük a legritkább a galamb nagyságú üstökösgém, amely rendszerint a bakcsóval, kiskócsaggal, szürkegémmel közösen – azok fészektelepeihez társulva - maga is telepesen fészkel. Elsősorban vízi rovarok, rákok, kisebb békák és halak teszik ki. Ezeket - gémekre jellemző gyors, szigonyozó mozdulattal kapja el. Az üstökösgém fokozottan védett madárfaj; jelenlegi költőhelyei - többségükben - védett területeken vannak.
   Zárszó helyett:
   A faluban az iskola és a művelődési ház előtti parkot közadakozásból építették újjá 2008-ban. Itt felújításra került a község és az iskola névadójának -Petőfi Sándornak- szobra, vele szemben pedig egy hálaadó keresztet emeltek, melyen a következő idézet található:

” Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát ”

(Reményik Sándor)

 

« Visszalépés

Ma 2017.05.30.
Janka, Zsanett napja van.

Fontos információk:

Népszavazás

2016 október 2.

 

>>A 2016 október 2-ai népszavazáshoz kapcsolódó tájékoztatót és dokumentumokat ovashat ide kattintva.>>

Keresés a honlapon:

Közadatkereső:

© 2011 Petőfiszállás Községi Önkormányzat