Petőfiszállás 65 éves

2017.01.31.

Petőfiszállás 65 éves


Petőfiszállás ebben az évben ünnepli a település alapításának 65. évfordulóját. 1952. január 1-én vált hivatalosan községgé, a Petőfiszállás nevet is ekkor kapta. Ebből az alkalomból szeretnénk felidézni a település kialakulásának történetét, összefoglalva Petőfiszállás múltját, jelenét és jövőjét.

 

A település története:

 

A ma Petőfiszálláshoz tartozó Pálosszentkút környéke már a kora középkorban lakott terület volt. A felszínre került régészeti leletek alapján, valószínűleg virágzó keresztény község terült el a későbbi Ferencszállás helyén. A településnek hatszáz hívő befogadására alkalmas temploma volt, melyet feltehetően még államalapító királyunk Szent István idejében emeltek, s amely nagyjából a mai kegytemplom helyén állhatott. A község 1241-es tatárjáráskor elpusztult. Az elnéptelenedett környékre IV. Béla kunokat telepített. Ők építették újjá a lerombolt települést és állították helyre a templomot. Az akkortájt már Ferencszállásnak jegyzett község csodával határos módon, épen átvészelte az 1526-os törökdúlást, fél évszázaddal később azonban mégis porig rombolták a tatár-török hordák.

 

A pusztává néptelenedett vidéket közlegelővé minősítették, melyet Kecskemét vett bérbe a királyi kamarától. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik az a hagyomány, amely megalapozta Szentkút történetét. A törökök elől menekülő Ferencszállásiak a hajdani templom előtt csörgedező forrásba rejtették el az Oltári szentséget. A forráshoz és a templom romjaihoz később is el-eljártak imádkozni. Mária Terézia idejében a kunok visszavásárolták az I. Lipót alatt elkobzott földjeiket, visszaváltották kiváltságaikat és megkezdték a falvak újjáépítését.

 

A ferencszállásiak a környéken a szétszórt tanyákon kezdték meg újéletüket. Az 1791-es esztendő egyik éjjelén, egy nyájat legeltető pásztor új forrást fedezett fel, amelyből egyre erősödő fény tört fel. A fényből mennyei hangok kíséretében a Boldogságos Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki. A látomásnak gyorsan híre ment a környéken. Egyre többen zarándokoltak el a forráshoz, főleg miután bebizonyosodott, hogy vizének gyógyító ereje van.

A Félegyházi városi tanács gyökeres intézkedésre határozta el magát: elrendelte a forrás betömését. A parancs végrehajtására nem volt rábírható senki, még azok sem, akik közvetve alárendeltjei voltak a tanácsnak, s így állásuk forgott kockán. Végre egy tanyai ember afeletti haragjában, hogy a zarándokok a forrás közelében húzódó földjén némi kárt tettek, betömette a forrást. De hiába! A víz megsokszorozódva és fokozottabb erővel tört fel, körülmosta a belégyömöszölt anyagot s mintegy két méter nyílást vájt magának. Aki hallotta, égi intésnek vette az eseményt. A kúttá terebélyesedett forrást áldozatkész környékbeliek faráccsal vették körbe, föléje pedig kis szobrocskával díszített védőtetőt emeltek.

 

1875-ben új templomot kezdtek építeni, majd 1885-ben Szabó Ferenc félegyházi apátplébános engedélyezte az első búcsút, ezzel Szentkút hivatalosan is kegyhellyé vált.

 

A magyar püspöki kar 1939-ben kérte fel a Pálos rendet a szentkúti kegyhely gondozására, amely azóta Pálosszentkútként vonult be a köztudatba. 1950-ben a kommunista hatalom a pálos rendet is feloszlatta, két szerzetes a diktatúra által vértanúságot szenvedett. A kegyhely a váci egyházmegye fennhatósága alá került.

 

Tanyavilágból község:

A félegyházi tanyásodás során a tanya városi lakóház melletti járulékos szerepe megszűnt: a lakóhely és a munkahely valóságosan egybeesett. Pusztaosztás után a művelésbe vett területen a gazdák lakó- és gazdasági épületeket építettek.


A tanya épület, otthon, lakóhely, és üzemközpont, magányosan áll, sziget a puszta közepén, pihenőhely a megfáradt számára.


1940-es években felhívták a figyelmet a tanyai közigazgatás szükségességére. Dinasztiák, rokonságok egész tanyasort alkottak, megformálták a községek csíráit. A tanyaközpontok új településeket formáltak, önállóságra törekedtek, utoljára Petőfiszállás (a korábbi Ferencszállás) kapta meg a községi rangot 1952 január 1-én. A nevet Mezősi Károly híres Petőfi-kutató javasolta a helyieknek. A névválasztást az indokolja, hogy a ferencszállási pusztán volt a Petrovics család bérelt legelője, kaszálója, melyet Félegyházától bérelt a mészárszék (Hattyú-ház- Kiskunfélegyháza) üzemeltetéséhez . A gyermek Petőfi Sándor valószínűleg itt ismerhette meg a széles rónaságot, melyet oly sokszor megénekel verseiben.

 

Petőfiszállás a 1990-es évekig a jellegzetes alföldi falu képét mutatta.

A rendszerváltás után rohamos fejlődésen ment keresztül, az önkormányzatiság lényegesen kihatott a község életére: A helyi fejlesztések során a lakossági igények, és lakossági szándékok előtérbe kerültek.


Az egykori tanyaközpontból kialakult belterület több utcás, szalagtelkes lakófalu. A belterület nagyon kicsi, a lakott tanyavilág az egykori szőlőhegyi dűlőutas szerkezetet őrzi.


A II. világháború alatt sokan elmenekültek erről a területről. A német megszállást 1944 őszén szüntették meg a szovjet csapatok, de az orosz katonák jelenléte legalább olyan félelmet keltett az emberekben, mint korábban a németeké.


1945-ben földet osztottak, majd megindult a termelőszövetkezetek megszervezése.


A fejlesztések középpontja nálunk két póluson valósult meg: az egyik a falutól kb 2,5 km-re lévő Szentkút kegyhelyen, a másik a belterületen.


A pálosok csak a rendszerváltás után térhettek vissza Szentkútra, a szerzetesek szorgos keze nyomán a kegyhely teljesen megújult és kibővült. Petőfiszállás és Pálosszentkút eggyé vált, közösen fejlesztjük mind a tárgyi, gyakorlati, a szellemi, mind pedig a lelki épülést. A pálos atyák közösségformáló munkája nélkülözhetetlen a mai világunkban.

 

Jelen:

Napjainkban Petőfiszállás dinamikusan fejlődő település, egyre több család szeretne letelepedni, 2015-ben 8%-kal nőtt a lakosság száma. Az itt élő lakosság ragaszkodik hagyományaihoz, ápolja és gyakorolja mindennapi életében. Községünkben az összefogás példaértékűnek mondható. A lakosság minden esetben bekapcsolódik a fejlesztésekbe a célmeghatározástól a teljes megvalósításig. Rendszeresek az anyagi tehervállalások és a közösségi munkafelajánlások, melyek mind hozzájárulnak a település folyamatos fejlődéséhez.


A falu két legjelentősebb nevezetessége a Pálosszentkút Kegyhely és a Péteri-tó, amely egyedülálló, gazdag növény-, és állatvilággal rendelkezik.


A település szerkezetére a sokszínűség jellemző. A belterület többutcás lakófalu, a külterület szórt tanyavilág. A településen működő közintézmények: a polgármesteri hivatal, általános iskola, óvoda, posta, szociális intézmény, művelődési ház, orvosi rendelő, védőnői szolgálat. A községben a különböző üzletek, boltok mellett pénzintézet is található, aktív polgárőrség működik a településen, valamint számos civil szervezet is folyamatosan tevékenykedik. A belterület utcái 100%-ban portanítottak, vízhálózat kiépítettsége 80%-os. A gázszolgáltatás 1992 óta biztosított. UNIO-s ivóvíz ellátással rendelkezik településünk, a szennyvíz elvezetés kiépítése folyamatban van. A faluban TÜZÉP-telep, gyógyszertár, takarmánybolt, 3 vendéglátóegység, valamint számos ipari és szolgáltatói vállalkozás, telephely található. Szinte minden háztartásban foglalkoznak mezőgazdasági kistermeléssel, főleg fóliás gazdálkodást folytatnak, vagy állattenyésztéssel egészítik ki a család bevételét.


Az önkormányzat támogatásának és erőfeszítéseinek nyomán Petőfiszállásra folyamatosan települnek be az új vállalkozások. Számos fejlesztés, nagy összegű beruházás valósult meg az utóbbi években, melyek mind a település fejlődését szolgálják.


Petőfiszállás lakossága – kiindulva a tanyai lét évszázados hagyományaiból – mindig igyekezett önellátó életet élni. A tanyasi ember, amit tud, azt megtermeli magának és családjának. A tanya elszigeteltsége feltételez egyfajta tartalékolást, a mindennapok olyan megélését, hogy „holnapra” is jusson. Az itt élők beosztó életvitelét az emberek elvárják az önkormányzattól is.


A fejlesztések irányát a széles települési igények, lehetőségek és adottságok alakítják ki. Fontos, hogy a már meglévő értékekre épüljenek a fejlesztések, azon kívül vegyék messzemenőleg figyelembe a sajátosságokat, a község hagyományait. A fejlődés és a fejlesztések kulcsszereplői a község lakói, a vállalkozások, a közigazgatási és intézményi szereplők, akik közösen alakítják a község jövőjét. A helyi részvétel, a valódi összefogás és együttgondolkodás alapozza meg a fejlesztési döntéseket.

« Visszalépés

Ma 2017.06.25.
Vilmos napja van.

Fontos információk:

Népszavazás

2016 október 2.

 

>>A 2016 október 2-ai népszavazáshoz kapcsolódó tájékoztatót és dokumentumokat ovashat ide kattintva.>>

Keresés a honlapon:

Közadatkereső:

© 2011 Petőfiszállás Községi Önkormányzat